Belső Hangok ... Ami fent az lent, ami kint az bent, ami volt, ami lesz, az van MOST mindenhol!
 
medi: meg lehet fulladni abban az információban, amely a földön, az emberektől, a létezőktől származik. Meg lehet fulladni attól a zajtól, ami a sok világban, síkban, dimenzióban és univerzumban hangzik. Csak amikor egyben találod magad ISten-nel, akkor lesz csend és lélegzet.
 
medi: ezt a világot, te mented meg. TE! Minden Te megmenti, amint visszatér az egységbe. A teljességet nem találod meg a boltokban, a drága ruhákban, a kifizetett számlákban, a megvett barátságokban, a megvett házadban. Mind-mind csak rabság, mind-mind csak hazugság önmagadnak. Hogy szeretsz hazudni önmagadnak? Hogy szereted a fátylakat?
én: sehogy
 
medi: persze, mert egyszer rájöttél, amikor elszakadtál, hogy ÉN VAGYOK és innentől elindult a harcod önmagadért, önmagad ellen. De visszatérsz, hiszen visszavárod önmagadat. Közben problémákat gyártasz és problémákat oldasz meg. Azt hiszed egyedül teszed, de mindezt önmagad ISteni segítségével teszed. Vedd észre mennyi kegyelmet kapsz. Ne az általad teremtett a problémákon siránkozz és azon se, hogy nem tudod megoldani, mert alkalmatlannak érzed magad.
 

Teljes írás: Töredékek ˙13

 
medi: szóval el kell fogadnotok, azt amit láttok. csak így tud a belső szemetek, illetve látásotok továbbfejlődni. Ahogyan folyamatosan változtok, úgy nő egyre jobban a rezgésetek és úgy változik személyiségetek is. Mert személyiségek vagytok jelenleg, egyek, de külön létezőek. Legyetek jelen.
én: a MOST-ban
 
medi: számtalanszor fogalmatok sincs arról, hogy mit csináltok, mert az agyatok máson gondolkozik. Nem tudjátok, elzártatok, vagy bezártatok-e, mert nem vagytok az idő MOST pillanatában. Hátra, vagy előre járnak a gondolataitok. Megértem, hogy ebben a létben és síkban jelen lenni, az egyik legnehezebb dolog.
babe: igen, nekem pl. sokszor le kell állítani a gondolataimat. Túl sok minden van a fejemben.
 
medi: és nem veszed észre sokszor a MOST-ot. Ha tudnád, hogy 7 nap van hátra az itteni létezésedből hogyan élnél Fények Őre?
babe: miután túljutottam a traumán? Nem tudom. Ez nehéz kérdés.
én: én tudom. Akkor sem a MOST-ban lenne, hanem hogy - jajj miket kell, miket fog még megtenni, a hátralevő 7 nap alatt.
- annyi mindent szeretnék megélni, látni nagyon sokat. Az egész Földet.
- furcsák vagytok ti, az emberi faj. Minden nap elmentek a csodák mellett, minden nap vakká és süketté teszitek magatokat.
 

Teljes írás: Töredékek ˙14

 
medi: szia Fátylak Őre, Ziel üdvözöl. Szeretnék veled beszélni. Kérdezlek.
én: szia Ziel, figyelek.
- ki vagy te?
- EGY
- érzed az EGY-et?
- igen lassan, de azért rögzül. Minden nappal kicsit közelebb. Érzem, hogy nem különbözöm.
- nehéznek érzed magad?
 
én: könnyűnek, szinte szállok.
medi: mikor születtél?
- hm… ez jó kérdés. Ide 19*7-ben, de hogy mióta létezem, arról még nincs képem.
- mert nem születtél, mert nincs kezdet.
- sosem születtem, ez volt az azonnali automatikus válasz, a fejemben.
- a tudatod, az 19*7-es évnek jelzett illúzióban öltött testet és ragadta meg a létezést. Ha nem születtél sohasem, akkor mikor fogsz meghalni?
 
én:  tudod most emberi szavakkal és a hozzájuk kötött jelentésükkel kellene kommunikálnom, de mivel az élet illúzió, így születés is az. Ha az élet illúzió, akkor a halál is az. Tehát ha elvonatkoztatok az emberi gondolkodástól (alkalmazom a lekapcsolódást) akkor sosem születtem, sosem halok meg, örökké létezem, hiszen minden más illúzió.
medi: a létezés egy formája mégsem illúzió.
- az életről gondolkodtam el, a választott emberi életről, mint illúzióról.
 

Teljes írás: Töredékek ˙15

 
medi: közben megolvastam a szegénységi tesztet és anyagi szinten, a teszt szerint szegény vagyok, szegénynek minősülök. De nem zavar.
én: de belül és kívül, a minden(-ség-)ben gazdag vagy.
- nem kedves, én vagyok. Én, minden vagyok, szegény és gazdag, férfi és nő. EGY vagyok veled és EGY bárki mással. EGY. Amikor rávetítem tudatom, bárkiben felismerem önmagam. már nem úgy, hogy voltam, vagyok és leszek, hanem úgy hogy VAGYOK.
 
medi: nem szomorít el semmi nyomor, fájdalom, betegség vagy kínzás, felismerem mindazok választását és szükségességét. Nem repülök el a boldogságtól a szépségek láttán, csak hálásan és alázattal fogadom azt, ami tudatomba bekerül, felismerve az egyensúlyt, a létezést, a teremtés misztériumait. Már nem hibáztatok senkit, magamat sem semmiért. Egyenletes vagyok egyre többször és szeretem azt a mindent értő, felismerő tudati állapotom, amikor nem kell repülőjegy, hogy bármit, bárkit, bármikor megérezzek.
 
- az anyagok természetessége változik, mert az anyag illúzió. Így bár érinthető, szagolható, ízlelhető bármi, az én világomban sok esetben nem az. Csak érezhető, de főleg észlelhető, attól függően, hogy mennyire merülök le a fizikai szintemre. A lelkem mindennél többet tud, észlel és szeretem az ő érzéseit. Az én érzéseimet, azzal a lelkemmel. A világ látható, a teremtés látható és főleg tudható.
 

Teljes írás: Töredékek ˙16