Belső Hangok ... Ami fent az lent, ami kint az bent, ami volt, ami lesz, az van MOST mindenhol!
 
medi: a halál olyasmi, mint amikor alvás közben a lélek elhagyja a testet és ébredés előtt visszatér. Vannak akik tudatosan is képesek elhagyni a testüket ébrenléti állapotban, módosítva a tudati állapotukat. Amikor a lélek nincs a testben, másokkal találkozik, beszélget, tanul, és teszi a dolgait, aztán visszatér a testbe.
 
- a lélek hihetetlen sebességekre képes, a kiterjedése a pontnál is kisebb és aki képes érzékelni, az fényként éli meg. Azt hiszem, az emberi észlelési képesség, a fényig tejed. Amikor alvás közben távozunk, akkor az időszálaink visszavezetnek, utat mutatnak a testhez. Amikor meghalunk, akkor ezek az időszálak elszakadnak és megszabadulunk a testtől. A halált segítik az őrzők vagy nevezhetjük akár angyaloknak is őket.
 
a halál angyalai megszabadulni segítenek a léleknek, a születést segítő angyalok, őrzők, pedig a test felvételében segítik a lelket. A halál felől szemlélve, a testhez kötés, maga a halál. A halállal megszabadulunk a kötéseinktől, a lélek pedig megszabadul minden fizikai lassulásból, kötődésből.
 

Teljes írás: Tapasztalások ˙13

 
medi: és óóóóó… a fejem szegélye bizsereg körben, mintha kalap lenne. Jól vagyok. Arról nem fogunk most beszélni, hogy közlekedni a dimenziókban, térben és időben, a tudattal lehet, a fizikai test hátrahagyásával. (mondom, hogy nem :D) Mert nemcsak térben, időben, hanem magunkban is közlekedhetünk így. (csak lelövöm magam – na, ezt sikerült:D ) Most mi van, ha igazából más sem vagyok, csak egy kapu és itt állnak sorban a tudataim, hogy kommunikáljanak.
én: más nem vagy? A KULCS, a HÍDÉPÍTŐ, a TANITÓ, a TANÍTVÁNY?
 
medi: na, hát mind-EGY, ezt eddig is tudtuk, néha tapasztaljuk. Irtóztató, amit az agyunk csinál. Eszméletlenek a vetítések a valóságokról, a síkokról, rólunk. Még nincs itt az ideje lezsugorítani a kiterjedést, ez még jó pár évszázad után fog megtörténni. De a bejáratok magamba és magamon kívül, kezd új értelmet adni a teremtésnek. Valami sokkal többet, mint a rendeld meg az univerzumtól, hogy legyen ez-ed vagy az-od. Mert ez olyan elterelés a lényegről.
 
- elterelés arról, amik vagyunk, amikre valóban képesek vagyunk. (én vagyok ám, csak a népek belém-zsugorodtak) Az egész Titkok Könyve, egy rohadt nagy átverés. Leszorítja a képességünket erre a síkra. Mi a fenének nekünk autó, ház, meg ilyesmi? Annyira felesleges ezekért gürizni. Egyik sem létezik, és ez a kisebbik baj vele. A nagyobbik baj, hogy rabságba taszít.

Teljes írás: Tapasztalások ˙12

 
medi: te vagy a végtelen forma, a végtelen tapasztalás és a végtelen kiáradás. Nincs káros, rossz energia, van magasabb, vagy alacsonyabb rezgés. Az alacsonyabbhoz vagyunk szokva, mert annak idején, ahhoz hogy ezen a mi általunk teremtett bolygón éljünk, le kellett lassítanunk a rezgésünket és bennünk még ez a hiedelemrendszer van.
 
- bármi, ami történik velünk, az a választásunk és emlékeztető, felsőbb énünktől. Az alacsonyabb rezgés energiát akar, mert még nem jött rá, hogyan szerezzen a forrásból, hogyan csatlakozzon rá. Ha azzal harcba keveredünk, vagy energiát adunk számára, akkor elindul az energia-cserebere és lassul a rezgésünk, ami végül szintén nem rossz, csak egy választás.
 
- a tudatos teremtés, folyamatos gyakorlást, odafigyelést igényel, mert mindenki EGY veled. Ha a rezgésed emelkedik és ők (akik szintén te vagy) nem követnek, ne sírj értük, csak időlegesen maradnak hátra. Később, ha megtapasztalták amit szükséges, amit választottak, követni fognak, vagy akár ők emelkednek tovább. Ez az egész nem egy lóversenypálya, nincsenek díjak, nincsen semmi, csak a van-ás, a létezésvan, csak a teremtésed van, csak az önmagad végtelen megtapasztalása van.
 

Teljes írás: Tapasztalások ˙11

 
medi: azon gondolkozom, van e valami, ami a lelket meg tudja semmisíteni. Eddigi ismereteim szerint nincs és a lélek esetében most nem az energiáról beszélek, pedig az is energia. Meglehet a közösben kisimul, ránctalanná válik és minden kötés elvész egy időre. Nem egyéni lelkem van. Senkinek sincs egyéni lelke, ami elég fura gondolat.
 
medi: ha a születés tapasztalatot veszem elő, akkor meg kell értenem, hogy amint teljesen eggyé olvadok a többivel, megszűnik az egyediségem. Amint eldobáljuk a cuccost megtisztulunk és ahogy beolvadunk a közösbe, leadjuk az infókat, a tapasztalatokat és felvesszük az összes többit. Kvázi, valóban megszűnik a kötődés.
én:  más nézőpontból is megnézhetjük saját történéseinket.
- mindent megnézhetünk, bár nem a nézés a legjobb a szó rá. Tudod, egyszerűen mindent tudsz. 
 
medi: magadról, a többiekről, a többi részről. Mindent. És nem értem. Minek akartam tenni. Miért nem maradtam nyugodtan a nem létező seggemen? Miért? Ennyire unalmassá vált a szemlélődés? A tudás?
én: nem tudom igazán. Leírtad, mert jön a tenni akarás. Meglehet hogy ez mind az első döntés következménye. Egyszer döntöttünk hogy lejövünk ide, aztán meg már újra és újra akarjuk. Mert tenni kell.
 

Teljes írás: Tapasztalások ˙10