Belső Hangok ... Ami fent az lent, ami kint az bent, ami volt, ami lesz, az van MOST mindenhol!
 
medi: a halál olyasmi, mint amikor alvás közben a lélek elhagyja a testet és ébredés előtt visszatér. Vannak akik tudatosan is képesek elhagyni a testüket ébrenléti állapotban, módosítva a tudati állapotukat. Amikor a lélek nincs a testben, másokkal találkozik, beszélget, tanul, és teszi a dolgait, aztán visszatér a testbe.
 
- a lélek hihetetlen sebességekre képes, a kiterjedése a pontnál is kisebb és aki képes érzékelni, az fényként éli meg. Azt hiszem, az emberi észlelési képesség, a fényig tejed. Amikor alvás közben távozunk, akkor az időszálaink visszavezetnek, utat mutatnak a testhez. Amikor meghalunk, akkor ezek az időszálak elszakadnak és megszabadulunk a testtől. A halált segítik az őrzők vagy nevezhetjük akár angyaloknak is őket.
 
a halál angyalai megszabadulni segítenek a léleknek, a születést segítő angyalok, őrzők, pedig a test felvételében segítik a lelket. A halál felől szemlélve, a testhez kötés, maga a halál. A halállal megszabadulunk a kötéseinktől, a lélek pedig megszabadul minden fizikai lassulásból, kötődésből.
 
- a halál őrei, segítői, vagy angyalai, már többször voltak körülöttem. Totálisan megnyerő emberi külsővel rendelkeznek, rendszerint férfiak, bár találkoztam női halál-hozóval is. A ruhájuk mindig fekete volt, az illatuk, ami az érkezésüket jelezte pedig édeskés, fanyar. Semmi hadonászó kaszás csontváz, nagyon is emberiek és kedvesek.
 
sokszor néztem végig a távozni készülő lélek párbeszédét a halál segítőivel, barátságos csevejnek tűnt és boldogságos távozásnak. A dolgukat végzik, segítenek, útbaigazítanak, vigyáznak, hogy ne tévedjen el a lélek. Megvan az időd elbúcsúzni, ha így akarod. Nincs szükség a félelemre, mert amikor megszülettél, az is egy alvásszerű állapotból való ébredés volt és azt túlélted, tehát a halál is egy ehhez hasonlatos álomból való ébredés.
 
- párszor találkoztam személyesen is velük, jöttek és egy ezredmásodperc alatt lepergették az itteni életemet, ellenőrizve az információimat és azt is hogy hamisítottam -e valami karmát, vagy élményt magamnak, amellyel más feladatokat is vállalok, vagy tanulási folyamatot elodázok, vagy kifarolok belőle.
 
- ezek a találkozások rendkívüli módon barátságosak voltak. Már többször elmehettem volna, de mindig a további feladatokat választottam. Azért ezt jó észben tartanom, mikor sajnálni szeretném magam. Szóval az, hogy még itt vagyok csak rajtam és a "főnökeimen" múlik. Hihetetlen milyen katonás rend alapján működik minden és mennyi adminisztrációval jár az összes mozgás.
 
- amikor az életfilmemet ellenőrizték, akkor tudtam meg, hogy létezik élményhamisítás is, amikor a lélek, ki akarja cselezni a rendszert. Természetesen ez nem sikerülhet, mert minden történésről van egy biztonsági másolat. Bár hülyén hangzik ez, de mivel én alapból mátrix-nak nevezem a létet, így talán nem is annyira idióta az elnevezés.
 
- legutoljára tegnap volt nálam egy csodálatos, hosszú, szőke, hullámos hajú, középkorú, kék szemű, fekete ruhát viselő segítő, aki nőneműnek mutatkozott. Ismét belenézett az életem filmjébe és közben beszélgettünk. Tulajdonképpen itt tudatosult az egész történés, a megszabadulás a testtől.
 
- tudatosult az ellenőrzési rendszer és megkaptam a választott kódom arra az esetre is, ha hirtelen szeretnék haza menni, a forrásomba. Tulajdonképpen alig volt időm, annyira gyors volt ez az ellenőrzés. Azt azért észrevettem, hogy barátságos és tiszteletteljes közeledés volt felém és eltérve az eddigi tapasztalataimtól, a kommunikáció két-irányú volt, tehát az én kérdéseimre is felelt.
 
- tudom, hogy módosítottak az életem-filmjén, kaptam kisegítő részeket és egy pár dolgot el is vettek, de ezeket már csak halványan érzem, mert a tudatom nem tudja, hogy mi volt az. Tehát segítséget kaptam az ellenőrzés alatt és ismét a halálomról, mint szabadulásról beszéltünk. Atyavilág mennyi idő lehetett egy másodperc? Az idő teljesen relatív fogalom. Van a kinti idő, ami megy és van a benti idő ami lassú és van a rajtunk teljesen kívüli idő, ami rohan.
 
- Az élet filmjében minden szerepel. Minden ami fontos, minden ami lényegtelennek tűnik a számunkra. Emlékszem pl., hogy valakit megbántottam, fogalmam sem volt róla, de ott hirtelen megértettem, hogy bántottam. A felismerés pillanatában ez a rész ki is veszett a filmből. Már nem tudom ki volt az és mivel bántottam. Beszélgettünk kicsit az adminisztrációs feladatokról és az őrzők feladatairól is. Nekem sokféle segítőm akad, mert számtalan valóságban, síkon és dimenzióban voltam már.
 
- rendkívül fontos, hogy a tudat ne hozhasson olyan dolgokat vissza a saját valóságába, ami az egész világ működését, tudatosan képes lenne befolyásolni. Nem lehet sem segítő, sem pedig kártékony tartalmú, végzetszerű információt áthozni. Minden ilyen információ, ilyenkor lekódolódik. Az hogy most ilyeneket leírhatok, csak egy ajándék.
 
- tudom, próbáltam már kicselezni ezt a védelmi rendszert de nem sikerült. Így sem, hogy elég magas a biztonsági fokozatom. Pedig csak egy átlagos ember vagyok itt e földön, a tapasztalataimat viszont sosem adnám illetéktelen kezekbe. Hát ebben is segítenek, hogy a megosztott anyagot kinek és milyen módon nyithatom meg
 
- ilyenkor vannak a megakadások, a hirtelen elfelejtések. Biztos te is emlékszel ilyen esetekre. A tudósok nem véletlen mondják rövidzárlatnak. Valami ilyesmi történik velünk. Egy pillanatnyi belépés a memóriánkba és azonnal megáll a közlés. Ez a mi érdekünket szolgálja. Tudom hogy mindent, mindenkinek a választása szerint kell megélnie és tapasztalnia, elvégezni a feladatainkat. Ha elbukunk, az élet újra és újra, tálcán kínálja nekünk ugyanazokat a feladat-megoldási lehetőségeket, néha több életen belül is.
 
- a Tabula Rasa, gyakorlatilag nem létezik. A memória kap ugyan törlést, de a lélek, minden megtapasztalást folyamatosan tárol. A humán létezést választók, képesek a lelkükkel is beszélgetni. A lélek sosem bánt, sosem ítél, mindig segítő. Amelyik azt mondja hülye vagy, elrontottad, nem kellesz senkinek, erre sem vagy képes, vagy bármi hasonló bántó jellegű dolgot mond, az nem a lélek, hanem a tudat, az EGÓ hangja.
 
valójában sehol sincs demokrácia, egészen hierarchikusan működik a rendszer. A különböző részegységek végzik a feladataikat, amiknek a szabályai tökéletesen meg vannak adva, semmit nem bízva a véletlenre. Sok az őrző, aki a lelkeket tereli, vigyázza, hogy csak olyan helyre juthasson el amelyet megtekinthet, ahová információt vihet, vagy ahonnan információt szállíthat. Az őrzőket, nevezhetjük akár vámosoknak is.
 
- a Megfigyelők, adminisztratív feladatokat végeznek, rögzítik kik merre jártak, mihez van joguk, az Őrzők pedig nem engedik, hogy valamelyik fejletlen lélek tovább mehessen felkészületlenül, a számára illetéktelen területre. A segítők képesek ablakokat nyitni bármelyik valóságsíkra, vagy dimenzióba. A dimenzió kapuk fényjelenséggel járnak, innen van a halálból visszatértek általános fényjelenség tapasztalata, vagy az alagútélmények megosztása. Erről azért tudhatunk, mert már engedélyezett, hogy a testet levevők ne féljenek ennyire a haláltól.
 
- emlékszem egy olyan esetre, amikor valakivel nagyon szerettem volna beszélgetni, de köröttem néhány alacsonyabban rezgő lélek, (entitás, létező) fickándozott, zsibongott. (képesek különböző hangokat kiadni, rezgéseket, amiket hangként definiál a lélek és ezek meglehetősen zajosak tudnak lenni.) Szerettem volna jobban hallani a kommunikációnkat egy kedves barátommal, aki jelenleg is létezik ezen a földi síkon és annyira elvonta a figyelmemet ez a sok fickándozó mámorítóan boldog létező, hogy arra készültünk feljebb indulunk.
 
- ekkor az őrzőink, egy hangszigetelt búrát készítettek és abba terelték be a ficánkákat, (mint a rossz gyerekeket) és rájuk csukták a búrát. Ebből később az élőtestek lelkeit szabadon eresztették, de a többieket bezárva hagyták. Tehát nincs demokrácia.
 
- tulajdonképpen, mindegy hogy voltunk e már valamiféle rangban, mert a rang semmit sem számít, a feladat pontos elvégzése a legfontosabb. Legyen bármilyen csekélynek tűnő az amit vállalunk, az éppen olyan fontosságú, mint a hatalmasnak tűnő feladatok. Sok-sok lélekszikrát látok, szinte mindegyikkel ismerjük egymást, nincs bennünk név, de megismerjük egymást. Néha sikerül a földi létezőt is felismerni. Meglepi az embert, amikor a szomszédját ismeri fel tanítójában, bajtársában, noha a szomszéddal a fizikai síkon pl. egyáltalán nincs rokonszenv.
 
- a halál őrzőjével arról is beszélgettem, hogy a demokratikus rendszerben az van, amit mindenki akar. Tehát minden történhet és mindenki mindent cselekedhet. Az ilyen rendszerek elerőtlenednek, mert nincs meg bennük az EGY-ség és végül elpusztulnak, vagy elpusztítják önmagukat.
 
- a lélekvezetők nem választottak, hanem választanak, hogy mit fognak cselekedni, milyen részfeladatot vállalnak el. Innentől annak szentelik az idejüket, a megállapodás szerinti időig. Amikor az idő letelik, akkor ismét választhatnak bármit. Leszületést is akár, vagy egy másfajta feladatot, teljesen mindegy, a választás szabad.
 
- viszont menetközben, a teljesítés közben nem lehet meghátrálni és azt mondani, hogy - ó én ezt nem akarom elvégezni. Igazából ez ritkán történik meg, mert a választáskor pontos információs adatbázist kapnak a lehetőségekről, amikkel a feladat elvégzése jár és kellően képes felkészülni mindenki, a feladat elvégzésére. A feladathoz mindenki megkapja a megfelelő hatalmát és azt kímélet nélkül érvényesíti is bárkivel szemben és nem lehet könyörögni, vagy megvesztegetni senkinek őt.
 
- a feladat elvégzendő, nincs kivétel. Emberi lelkem kicsit borzong ezektől, (mert hát egy esetleges enyhítő körülmény, vagy ilyesmi) de a halál Őrzőjével kommunikálva, még emberként is megértettem mindezen dolgok törvényszerűségét.
 
- tehát a lelkek között szabályos diktatúra uralkodik, ám nem a zsarnoki, elnyomó, hanem az ISten által felruházott jogoknál fogva. Egy vámőr, hiába alacsonyabb rendű, képes egy őrzőt megállítani és a memóriája nemkívánatos részét karanténba tenni. Nincs jó, sem rossz lélek, mindegyik egyfajta, mert uruk EGY az ISten. Mindketten ISten-t szolgálják, az emberi választás szerint dolgoznak, de minden döntésükkel mégis az ISten-t szolgálják.
 
- a hierarchiába mindig belezavarodom de ”az EGYETLEN fizikailag soha meg nem nyilvánuló (ISten), mindegyikünk teremtője. Ő pedig általunk tapasztalja meg végtelen sokszor önmagát végtelen mennyiségben és végtelen tapasztalatokat szerezve, amellyel a teremtést folyamatosan igyekszik tökéletesíteni. Az Ő első teremtettjei az elsőd-rangúak, azok teremtettjei másod-rangúak, és másod-rangúak teremtett utódjai, pedig harmadrangúak. És így tovább.
 
- az a képesség, amikor a testem működik, de a lelkem kint van, az -bi vagy -tri vezérlés, a tudati szinten. Egy lélekszál hátrahagyásával képes vagyok a testem irányítani. Némely esetben a fizikai saját testemben utaztam el és egy pót-fizikai testet irányíthattam, ugyanígy egy lélekszállal. A pót-fizikai test nem annyira stabil, de az illúziót képes fenntartani és egyszerűbb fizikai feladatokat is képes elvégezni.