Belső Hangok ... Ami fent az lent, ami kint az bent, ami volt, ami lesz, az van MOST mindenhol!
 
medi: tehát az ember, születése pillanatától kezdve bomlik fel újra és miközben tágul, fejlődik, sejtek halnak el benne s teremtődnek újra. Folyamatosan tudatában van a saját pusztulásának, halálának. Saját önmegtermékenyítése az embernek és a Földnek szintén csodálatos képessége. A Föld szintén tudatában van saját fejlődésének és pusztulásának, hiszen az emberi tudat teremtette.
 
- az ember érzékeli a rezgést és a Föld is tudatában van a rezgésnek. A Föld az embernél jobban emlékszik, jobban tudatában van annak, hogy ezek a rezgések, energiák, az ő létezése nélkül is léteznek. Nincs szükségük semmilyen anyagra, bolygóra, anyagsűrűsödésre, ezekre a Földnek és az embernek van szüksége. A Föld még emlékszik arra, hogy az emberi létezők és azok lelkei teremtették Őt, ezért alázattal fogadja az ember viselkedését vele szemben és próbálkozik az öngyógyító folyamatok, folyamatos beindításával.
 
- tudatában van annak, hogy létezésével az embereket védi, táplálja. Megteremtette a csodálatos természetet és annak egyensúlyát. Az első emberek ártatlan tisztasága és a Föld iránt tanúsított tisztelete, a társadalmi viszonyok, rendek, kialakulásával megromlott. A Földet már nem szülőnek tekintették, (mely nélkül az emberi létezés jelenlegi formája nem létezhetne) hanem kizsákmányolható, tőlük semleges, élettelen anyagként kezdték kezelni.
 
- a társadalmi viszonyok eleinte nem ártottak a Földnek. Miután az emberi tudat viharosan el kezdett fejlődni és a belé programozott túlélési technika alkalmazásával elkezdte a hierarchiát megteremteni, elkezdte a Földet és társait, kizsákmányolni. Talán az eltérő tudat fejlődése okozta, hogy egyes emberek képesek voltak kiemelkedni a társaik közül, valamely képességükkel. Majd a többiek viselkedését látva, elkezdtek törekedni arra, hogy képességeik megerősödjenek. 
 
- ahogy az ego erősödött bennük, már nem túlélésnek, hanem jutalmazandó dolognak tartották a képességeiket, önmagukat kiváltságosnak tartván. Ugyanakkor a képességeiket, munkára váltották fel. Nem a munka emelte ki az embert az állati sorból, hanem éppen az tette tönkre, lökte szolgasorba. Az ember teremtette a munkát és a munkáját elkezdte árucikként használni. Így az, ami a csoport túlélését segítette volna, tette az embert védtelenné és kizsákmányolhatóvá. Akkor érkezett a MÉRCE, a JEL, a Biblia, amelynek torzulásáról már beszéltem. A biblia torzulása nem felemelte az embert, hanem a büntetések, a bűnök emlegetésével megalázta, Isten elé térdepeltette az embert.
 
mindaz amit Isteni törvényének hazudtak a vallások, csak egy szűk réteg "felemelkedéséhez" vezetett. Igazából ők nem kiválasztott emberekké váltak a tudástól és az anyagi jóléttől, hanem élősködő herékké. Mára szinte egyetlen isten maradt, a pénz. Pedig ISten (és az ember) a Földet, terített paradicsomi asztalnak teremtette. Törvénye pedig, hogy tanulj meg élni örömmel és szaporodj a Földön. És minden faj úgy szaporodott, élt, hogy a fölötte állót kiszolgálta és ez önmaga túlélését is biztosította. Egyedül az emberi létezők felett nincs hatalmasabb faj a földön. 
Létező.